Méregtelenítés garanciával Természetes méregtelenítés Nem génmanipulált Svájci minőség

Lisztérzékenység

LisztérzékenységA lisztérzékenység az emésztőrendszer egyik leggyakoribb táplálék okozta megbetegedése

A lisztérzékenység (cöliákia) egy genetikailag meghatározott veleszületett autoimmun betegség. Ez azt jelenti, hogy a beteg már ezzel a hajlammal születik és a lisztérzékenység nem gyógyítható, de jól kezelhető.

A lisztérzékenység egy életre szóló betegség, az egyetlen lehetséges gyógymódja a sikérmentes (gluténmentes) diéta. A lisztérzékenység nem közvetlenül a születést követően alakul ki. Rendszerint a születést követő első év végén jelennek meg a lisztérzékenység tünetei (a lisztet tartalmazó ételek bevezetésekor az étrendbe), vagy pedig 2-3-éves korban. Manapság már későbbi életkorra tolódott el a lisztérzékenység felismerése, hogy mikor jelentkezik, az csak idő kérdése. Feltételezhető, hogy nem csupán a nem megfelelő étrend válthatja ki, hanem olyan aktiváló folyamatok is, mint a stressz, a terhesség, és trauma, műtét, vírusfertőzés. 140-300 ember közül egynél a lisztérzékenység megállapítható. Elmondható tehát, hogy a lisztérzékenység az emésztőrendszer egyik legelterjedtebb betegsége, amely sokféle, változatos klinikai tünettel jár. Az érintetteknél az 1-2., 30. vagy 60. életévükben manifesztálódik, éri el csúcspontját.

A lisztérzékenység következményei

A lisztérzékenység (gluténszenzitív enteropátia) a vékonybél nyálkahártyájának károsodása, amelyet a lisztben található fehérjével, a sikér egyik összetevőjével, a gluténnel szembeni túlérzékenység okoz. A glutén a búza, valamint a legtöbb gabonaféle – rozs, árpa, zab – egyik jellemző fehérjéje. A gluténből alkohol segítségével vonható ki a gliadin – a lisztérzékenység tüneteit okozó legveszélyesebb fehérje.

Az egészséges vékonybél felülete normális esetben kefeszerű. Felületét az úgynevezett bélbolyhok és az apró „kefék”, az ötszörösére növelik. Éppen ezeknek köszönhetően szívódnak fel az alapvető tápanyagok az ételekből a vérkeringésbe.

A lisztérzékenység öröklött, rendellenes genetikai információja miatt a szervezet ellenőrző mechanizmusai felmondják a szolgálatot, aktiválódik az immunrendszer: a szervezetben ellenanyagok termelődnek és saját antigénekkel is kapcsolódnak - ez minden autoimmun betegség alapja. Az immunrendszer különösen a glutént lebontó enzimet, a transzglutaminázt bombázza ellenanyagokkal. Ebből adódóan a beteg képtelen lebontani a glutént, ezért szervezete számára az mérgezővé válik. Ezenkívül, a vékonybélben olyan anyagok is termelődnek, amelyek nyálkahártya gyulladást okoznak. A bélbolyhok ellaposodnak, a bélnyálkahártya kisimul. Csökken a tápanyag felszívódásra használható felület, a nem hasznosult tápanyagok pedig a széklettel távoznak: a szervezet így folyamatos tápanyaghiányban szenved.

Segít a gluténmentes diéta?

A lisztérzékenység kezdetben általános gyengeség érzésével jár, később pedig sokfajta tünet együttest produkál. Megfelelő gluténmentes diétával a lisztérzékenység tüneteiben szenvedő beteg teljesen felépülhet.

Feltétele azonban az élethosszig tartó nagyon szigorú diéta, amelynek pontos betartásával tünetmentesség érhető el, és megelőzhetőek a lisztérzékenység szövődményei. Helyreáll a bélnyálkahártya egészsége, a betegség kontrollálható.

Ha a beteget nem kezelik (szigorú diétával) vagy betegségét nem ismerik fel, kialakulhat a lisztérzékenység számos szövődménye, amelyek tápanyag-felszívódási zavart, az idegrendszer, a csontok, a hasnyálmirigy, a máj, a pajzsmirigy megbetegedését, és további súlyos betegségeket (epilepsziát, cukorbetegséget, májbetegségeket, immunbetegségeket) okozhatnak. Következtetésképpen elmondható, hogy amennyiben a lisztérzékenységet nem ismerik fel időben és a kezelését nem kezdik meg, a szervezet kimerül, legyengül, a belső szervek fokozatosan felmondják a szolgálatot, végül pedig a lisztérzékenység hatása és szövődményei következtében a szervezet idő előtt teljesen összeomlik.

Lisztérzékenység tünetei

Emésztési problémák gyötrik? Megmagyarázhatatlan testsúlycsökkenésétől álmatlan éjszakái vannak? Fogorvosa minden egyes látogatásakor újabb szuvas fogat talál? A lisztet tartalmazó ételekkel kegyetlen harcot vív?

Ilyen jellegű tünetei is lehetnek annak, ha emésztőrendszerének problémája: a lisztérzékenység. Minél hamarabb forduljon orvoshoz! Lisztérzékenység esetén az ember veszít testsúlyából, hasmenése van, szervezete (többnyire vérből kimutatható) tápanyaghiányban szenved. A laboratóriumi vizsgálatokból megállapított egyéni tünetek és eltérések mértéke függ a nyálkahártya elsorvadásának mértékétől. Ha a kisimulás mérsékelt – a panaszok jelentéktelenek, és ellenkezőleg: ha teljesen elvékonyodott a nyálkahártya - a különböző panaszok fokozódnak.

A lisztérzékenység tipikus tünetei:

  • hasmenés, de székrekedés is előfordul

  • fénylő, magas zsírtartalmú széklet

  • fogyás

  • vérszegénység (anémia)

  • csontritkulás (oszteoporózis)

  • nagymértékű fogszuvasodás

  • általános gyengeség

A gyermekek és a lisztérzékenység

A lisztérzékenység típusos tüneteihez a gyermekek esetében gyakran számos, tipikusnak nem mondható egyéb tünet társulhat, mind a csecsemőknél, mind pedig az óvodás- és az iskoláskorú gyermekeknél.

Az ilyen atípusosan jelentkező megbetegedés esetén növekedési zavarok figyelhetők meg, a tipikusan gyakori székelés helyett, székrekedési panaszok vannak.

  • A csecsemőknél lisztérzékenység esetén leggyakrabban emésztési zavarok tapasztalhatóak – hányás, hasmenésjellegű széklet, nem túl feltűnő haspuffadás.

  • A 7-24 hónapos gyermekeknél lassú fejlődés, nagy pocak, krónikus hasmenés (az esetek mintegy 82 %-ában), nagy mennyiségű, bűzös széklet 1-3-szor naponta, hányás (30 %-ban), étvágytalanság (50%-ban) és pszichikai elváltozások tapasztalhatóak. A széklet okkersárga színezetű, időnként habzik. Néha (fertőzés esetén, diétahibánál, nem higiénikus körülmények között) az állapot válságosra fordulhat: hirtelen kialakuló erős hasmenés, kiszáradás (dehidratáció) és akár sokk is előfordulhat. Atípusos esetben hiányzik a nagy mennyiségű széklet, a panaszok előterében az általános gyengeséggel járó székrekedés áll. Néhány esetben csupán a megnagyobbodott has a lisztérzékenység észlelhető tünete.

  • Az iskoláskorú gyermekeknél a bélpanaszok elmaradhatnak, így az elsődleges betegség, a lisztérzékenység könnyen elkerülheti a figyelmet. Ebben az esetben gyanús lehet a lassú növekedés (az alacsony növésű gyermekek kb. 10 százalékánál lisztérzékenység állapítható meg). Ezért minden alacsony növésű gyermeknél ellenőrizni kell legalább a gliadin ellen termelődő antitesteket. Más esetben az egyetlen tünet a – vaspótlásnak ellenálló - vérszegénység (anémia), vagy az angolkór (rachitisz) lehet.

Hogyan állapítható meg a lisztérzékenység?

A múltban a lisztérzékenység egy viszonylag ritka betegségnek számított, amely elsősorban gyermekekre volt jellemző. Az új diagnosztikai lehetőségek (főleg a különböző antitestszintek vizsgálata a vérben) megjelenésével rájöttek, hogy a lisztérzékenység előfordulása tízszer nagyobb.

A lisztérzékenység diagnózisát immunológiai vizsgálat alapján állítják fel, amely során kimutatják a vérben található specifikus ellenanyagokat. Ha a lisztérzékenység szerológiai tesztjei pozitív eredménnyel zárulnak, az orvos vékonybél-biopsziát ír elő (a levett minta hisztológiai-szövettani vizsgálata), amellyel a lisztérzékenység diagnózisa megerősíthető. Gyakran azonban ismételt biopsziára van szükség – időeltolódással (a diéta bevezetését követően) vagy ha a beteg állapota nem javult. Sok esetben speciális röntgenvizsgálatokra is szükség lehet. Végérvényesen csak egy szigorú diétát követő állapotjavulás vagy a lisztérzékenység tüneteinek enyhülése (akár biopszia segítségével) tudja megerősíteni a diagnózist. Fontos mindemellett más, olyan betegség kizárása, amely szintén tápanyag-felszívódási zavarral jár, pl. Crohn-betegség (a belek krónikus gyulladása), Whipple-kór (szisztematikus emésztőrendszeri betegség, amit a Tropheryma whipplei baktérium okoz főként a vékonybélben), parazitózis (élősködők okozta betegség), és további betegségek.

Tanácsok és ajánlások

Hogyan ne adja meg magát a betegségnek? / Hogyan álljon ellen a betegségnek?

Lisztérzékenység esetén nem javasolt ételek

  • A glutén alapvető forrásai a fő gabonafélék – a búza, a rozs, az árpa, a zab és a belőlük előállított élelmiszerek – liszt, dara, zabpehely, pudingpor, kávépótló-malátakávé, stb. Megfigyelték, hogy a lisztérzékenység tüneteiben szenvedő betegek kis mennyiségben jól tolerálják a zabot, viszont a „zab-kezdetű” névvel ellátott termékek gyakran tartalmaznak más gabonaféléket, tehát glutént is. Emiatt az étrendből zárja ki a zabból készült élelmiszereket is.

  • A liszt sok ételben megtalálható – kenyérben, péksüteményben, tésztafélékben, süteményben, száraz kekszben, kalácsban, de a levesekben, mártásokban, bundázott ételekben is. A gabonafélék valamely összetevője megtalálható a kész- vagy félkész élelmiszerekben, adalékanyagokban, amelyekre a vásárlók talán nem is gondolnak (szalámi, virsli, hurka, húspástétom).

  • Előfordulhat, hogy lisztérzékenység esetén az étrendből a tejet is ki kell zárni, mert a bél nyálkahártyájának gyulladása ezt szükségessé teszi. Javuló egészségi állapot esetén ismét fogyasztható.

Megjegyzés

Aki a gluténmentes diétát betartja, mielőtt új vagy számára addig ismeretlen terméket szeretne fogyasztani, figyelmesen olvassa el a csomagoláson található fogyasztói tájékoztatást! Bizonytalanság esetén érdeklődjön a gyártónál!

Lisztérzékenység esetén a gyulladt nyálkahártya gyógyítására és regenerációjára kiváló a hidegen sajtolt homoktövis-termésből és –magból készült olaj éhgyomorra történő fogyasztása (homoktövis-hyppophae rhamnoides).

Lisztérzékenység esetén javasolt ételek

  • A gluténmentes diéta megfelelő ételei (és részben helyettesítik a hagyományos gabonaféléket): a kukorica, burgonya, szója, köles, amarant, hajdina, bab, rizs (súlyosabb esetekben problémát okozhat) és a belőlük készült termékek (liszt, kása, keményítő, stb.).

  • A lisztérzékenység tüneteiben szenvedő betegek számára speciális diétás gabonatermékek is készülnek, amelyekből kivonták a glutént (gluténmentes liszt, kenyér, keksz, stb.). Ezek bioboltokban kaphatóak.

  • A diétás időszak kezdetén korlátozni kell a keményebb héjú, magot tartalmazó gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztását! A lisztérzékenység tüneteinek enyhülésével ez a korlátozás megszűnik.

  • A diétában a könnyen emészthető zsiradékok használatosak: olívaolaj, repceolaj, napraforgóolaj vagy vaj.
Béltisztítás | béltisztító | béltisztító kúra

Mit nyújtanak a Clean Inside® Program termékei Önnek?

A Clean Inside® béltisztító kúra a teljes körű béltisztítás, méregtelenítés, és az egészséges és életerős szervezet fenntartása érdekében három terméket tartalmaz:

Az első termék a Clean Inside®, amely egy rostkiegészítő – ez a termék a béltisztítás elvégzéséért felelős, és a benne található gyógynövényrostok segítségével az újabb méreganyagok lerakódását előzi meg. A Clean Inside® Program mindennapos használatra készült: mivel a béltisztítás folyamatos,...

Tovább olvasom >>